Ahogy ránéztem Louisra,
láttam, hogy ez alatt a két hét alatt, eléggé visszazüllött abba az állapotba, amiben
akkor volt, mikor megismertem. Alkohol- és cigi szaga volt, és eléggé
ápolatlanul is nézett ki. Meg is jegyeztem, hogy „Úr Isten Louis, hogy nézel
ki, mi történt veled?” Ő erre annyit mondott, miután már bejött és
elkényelmesedett a kanapén, hogy mivel én nem voltam itt, ezért a haverjaival
bulizott az otthonába és néha még füveztek is, a hangulat kedvéért. Én
rosszalló tekintettel néztem rá. Amit észre is vett, és megkért, hogy ne nézzek
így rá. Eleget tettem a kérésének. Ez után én is leültem mellé a kanapéra és
finoman felhoztam a témát, hogy nem gondolja-e azt, hogy ezen az életvitelén
változtatnia kéne, mert így hosszú távra csak tönkreteszi magát. Ő rám nézett
egy pillanatra, de aztán nem mondott semmit. Mikor már meg akartam kérdezi
tőle, hogy miért nem válaszol, megszólalt. Annyit mondott, hogy felmerült már
benne a dolog, de akkor még úgy gondolta, hogy nincs miért változtatnia. Tovább
azt is hozzátette, hogy mostanában újra felmerült benne ez a dolog, és hogy
majd igyekezni fog, hogy változtasson a dolgokon. Én elégedetten elmosolyodtam
és megköszöntem neki, hogy elhatározta, hogy változtatni fog. Nem sokkal később
megszólat Louis telefonja, hogy hol van már megint. Ő erre csak annyit mondott,
hogy mindjárt megy. Elköszönt, mondta, hogy majd látjuk egymást és elindult
haza.
Én elfoglaltam magam a
továbbiakban. Edzettem kicsit, közben hallgattam a zenét. Miután végeztem,
leültem enni, mert már elég későre járt, úgy elszaladt az idő. 9 óra volt,
mikor elkapcsoltam a tv-t, elmentem zuhanyozni, aztán bebújtam az ágyba.
Ránéztem a telefonomra és láttam, hogy két nem fogadott hívás, ami Louistól
jött, ezért fel is hívtam. Miután Louis felvette, megkérdeztem tőle, hogy miért
keresett. Ő azt mondta „mivel délután nem tudtunk beszélgetni, úgy gondoltam,
hogy majd most este felhívlak és bepótoljuk.” Én nagyon örültem a hívásának.
Megkérdezte, hogy milyen volt az elmúlt két hetem, és hogy, hogy haladok az
üzlet és a pub nyitásával. Elmeséltem neki, hogy mi történt velem a
Magyarországi tartózkodásom alatt, és hogy „a nyitási előkészületek jól
haladnak és, hogy holnap hoznak nekem házhoz anyagokat és egyéb kiegészítőket,
amik közül választanom kell majd, hogy mi hol legyen majd. Ki kell találnom,
hogy fognak kinézni a helyek stb… És ha tudsz, akkor holnap gyere át délelőtt
és segíthetsz a válogatásban.” Ő azt mondta „rendben, holnap ott leszek”. Ez
után jó éjt kívántunk egymásnak és letettük a telefont.
Másnap reggel,
elvégeztem a szokás reggeli teendőim. Utána vártam a futárt, aki kihozza a
dolgokat, az üzlettel és a pubbal kapcsolatban. Louis olyan 10, fél 11 körül
jött át, de a futár még nem érkezett meg, ezért amíg vártuk eltöltöttük az időt
és élveztük egymás társaságát. Viccelődtünk, beszélgettünk, és tök jól
elvoltunk. 11 után pár perccel, megszólalt a csengő. A futár végre meghozta a
szállítmányt. Aláírtam az átvételi elismervényt és Louis segített bevinni a nem
túl nagy, de nem is olyan kicsi dobozt. A doboz tele volt, színmintával,
anyagmintával, és egy csomó bútort és kiegészítőt tartalmazó katalógussal.
Továbbá egy hosszú lista a beszállítók nevével és elérhetőségeivel. Ezt a kis
csomagot, Dav állította össze nekem, és azért nem ő hozta ki, mert a
családjával elutazott így nem ért rá és ezért küldte el futárral. Louis
megkérdezte, hogy kibonthatja-e a dobozt. Azt feleltem, hogy persze. Erre
Louis, mint valami kisgyerek nekiállt kibontani és kipakolni belőle a dolgokat.
Öröm volt ránézni, olyan édesen pakolászott. Meg is kérdezte, hogy mire kell ez
a sok minden. Meg azt is mondta, hogy sok mindenről azt se tudja, hogy micsoda.
Azt tudni kell, hogy
ugye kb. másfél hete vásároltam az épületeket és csak azért most került sor
ezeknek a dolgoknak a kiválasztására, mert a cég aki elvállalta a felújítást
csak most ért rá elkezdeni, vagy is csak fog, miután én kiválasztottam a
dolgokat.
Louis és én nekiültünk
és elkezdtük nézegetni, hogy milyen legyen az egyes épületek falának színe, padlózata,
bútorzata stb… Jó pár órán keresztül lefoglalt minket ez a válogatás. És szépen
sorban mentek a dolgok. Választottunk színeket, az üzlet külső színének egy
halványabb sárgát, belülre kéket, a pub külső színénél nem tudtuk pontosan
eldönteni, hogy milyen is legyen, ezért egy majdnem fekete árnyalatot és
aranyat választottunk először, a belseje az zöld és faburkolat. Minden egyes
darabon átrágtuk magunkat lépésről lépésre. Nagyon élveztük a dolgot, közben
sokat nevettünk és viccelődtünk. Közben meg is ebédeltünk. Ebéd után ugyan csak
folytattuk tovább a válogatást, és jó pár óra sikerült is végezni. Mindent
felirtunk, hogy mit hova meg minden. Mikor végeztünk már lehetett olyan délután
5 óra. Ekkor ismét megszólalt Louis mobilja. Felvette és csak annyit hallottam,
hogy jól van, ott leszek. Miután Louis letette a telefont. Odajött hozzám és
azt mondta „most mennem kell, mert a menedzser beszélni akar velem és valószínű
a többiek is ott lesznek. De majd ha hazaértem, felhívlak. Légy jó, további
szép napot. Szia” Miután Louis elment én igyekeztem elfoglalni magam. Filmet
néztem, zenét hallgattam edzettem, nekiálltam sütni, ilyesmi. Este a szokásos
dolgok, zuhanyzás, alvás. Az ágyban fekve vártam, hogy Louis majd felhív, de
nem hívott, aztán meg már aludtam.
Reggel mikor
felébredtem, láttam, hogy egy sms-em érkezett Louistól. Annyi volt az üzenetben
„szia, későn értem haza és nem akartalak zavarni, majd reggel hívlak, aludj jól
szép álmokat, Louis”
Reggeli után, felöltöztem. Aztán beültem a kocsiba, és elmentem Davhez,
- ő és a családja csak két napig volt távol - hogy elvigyem neki a kész
elképzeléseket.
 |
| Ezt vettem fel |
Miután odaértem a
megbeszélt helyre amit Dav mondott, megcsörrent a mobilom, Louis hívott.
Felvettem és megkértem, hogy hívjon vissza, mert épp az ügyeket intézem. Ő azt
mondta, hogy akkor majd pár óra múlva visszahív.
Ezután bementem a kávézóba
ahol Dav és a belsőépítés már vártak rám. Átadtam nekik a dobozt, és
átbeszéltük az ötleteimet és a választásaimat. Dav annyit mondott, hogy ezek
szuperek, és ha valami van, akkor majd hív, én ne aggódjak. A belsőépítész,
Ryan megadta a számát és mondta, hogy majd hív, hogy tájékoztasson a
munkálatokról. Megköszöntem Davnek és Ryannek a segítséget, és meghívtam őket egy
kávéra, amit el is fogadtak. Miután befejeztük, elköszöntünk egymástól. És én
elindultam hazafelé, közben megálltam kaját venni és be is vásároltam pár
dolgot, ami már hiányzott otthon. Miután hazaértem, kipakoltam, amit vettem.
Ahogy kiléptem a konyhából, Louis ismét hívott. Megkérdezte, „hogy sikerült a
találkozó?” Én elmeséltem neki. Ez után én kérdeztem meg őt, „mi volt a
főnöknél, persze csak ha elmondhatod?” Ő elmondta, hogy azért hívta össze őket,
mert már ideje lenne visszamenni a rivaldafénybe, és elkezdeni az új albumot,
és a turnét. Továbbá azt is elmondta, hogy mind beleegyeztek, és mivel már az
új album kész a turnét kezdik el nekik megszervezni, ami pár hónapot fog
igénybe venni, aztán kezdődik újból az utazgatás és a fellépések. Én örültem a
hírnek. Louis ezek után megkérdezte, hogy nincs-e kedvem este elmenni vele és
pár haverjával bulizni egy clubba. Én hosszas gondolkodás után, igent mondtam a
meghívásra. Louis erre annyit mondott „oké, akkor este 11-kor találkozunk
nálam, és jössz velünk.” Miután ezt is megbeszéltünk, elköszöntünk és letettük
a telefont. Én elkezdtem készülődni az estére. Nekiálltam feltúrni a
szekrényem, hogy mit is vegyek fel estére. Mikor már megtaláltam az
elképzelésemnek megfelelőt, kigondoltam, hogy milyen lesz a hajam és a sminkem.
Ezek után kicsit megszusszantam, aztán már hamar el is jött az este. Gyors
lezuhanyoztam, megcsináltam a hajam és a sminkem, majd felöltöztem és
elindultam Louishoz.
 |
| Ezt sikerült összehoznom |
Tudni kell rólam, hogy
én nem vagyok az a bulizós típus, de Louis kedvéért belementem, hogy elmegyek
vele.
Mikor odaértem, Louis
már várt rám. Ahogy meglátott, elmosolyodott, aztán meg is dicsért, hogy milyen
csinos vagyok. Jól esett a bókja. Egy kicsit még be is mentem hozzá indulás
előtt, és mikor megkérdeztem, hogy a haverjaival mi van, ő azt válaszolta, hogy
a clubnál fogunk találkozni velük. Megittunk Louisnál indulás előtt egy pohár
italt. Aztán beültünk a kocsiba, és a sofőr odavitt minket a clubhoz, ahol a
barátai már vártak. Kiszálltunk a kocsiból, és ő bemutatott a haverjainak.
Ezután bementünk a szórakozóhelyre. A zene baromi hangos volt, de nem zavart,
mert láttam, hogy Louis boldog, tehát én is az voltam. Iszogattunk,
nevetgéltünk, sőt még táncoltunk is. Nagyon jól éreztük magunkat, és egymás
társaságát is élveztük. Egyik percben azt vettem észre, hogy Louisval már
csókolózunk. Kicsit furcsa volt, mert én nem vagyok azaz elsőre kapható
csajszi, de Louis nagyon megnyerő volt, így fogékonyabb is voltam rá. Az idő
gyorsan eltelt, már lassan hajnali 3 óra körül volt, ekkor Louis megszólalt: „nem
akarsz még menni?” Én erre azt válaszolta, „ha szeretnéd, akkor mehetünk.”
Mikor visszaértünk Louis házához, megkérdezte, hogy nem akarok-e bemenni.
Éreztem, hogy ezzel az invitálással biztos nem csak iszogatni akar még. De
mivel már régóta tetszett nekem, így nem kellett többször mondani, így bementem
hozzá. Több sem kellett Louisnak, ahogy beértünk már elkezdett csókolgatni, és vetkőztetni.
Én nem tiltakoztam, őrültem, hogy vele lehetek.
Reggel nála, az ágyában
ébredtem fel, és felelevenítettem azt a csodás éjszakát, amit vele töltöttem
el. Visszaemlékezés közben néztem, ahogy Louis még alszik mellettem, de kb. 5
perc után fel is ébred. Nagyon édes volt ébredés után is. És csak annyit
mondott” Jó reggel szépségem, hogy aludtál?” Én azt válaszoltam „jól és te?” Ő
is azt mondta, hogy jól és azt, hogy nagyon boldog az együtt töltött éjszaka
után. És közbe mosolygott. Jó érzés volt mellette ébredni. Miután kikeltünk az
ágyból még fürödni is elmentünk együtt, aztán Louis rendelt reggelire valami
finomat, én addig kerestem a ruhái között valamit, amit felvehetek, hogy ne a
tegnap esti buli szerelést kelljen újra felvennem. Miután felöltöztem, Louis
már a konyhában volt, mert közben meg is érkezett a reggeli és azt tette
tányérokra. Reggeli után mondtam Louisnak, hogy ideje hazamennem. Louis
vonakodva bár, de elengedett, de nem tartott sokáig, és már azon kaptam magam,
hogy Louis már megint nálam van. Elég szépen összegabalyodtunk. És nem is
kellett hozzá sok idő. De láttam rajta, hogy boldog és én is nagyon boldognak
érzem magam. Louisval az estét megint együtt töltöttük. Másnap elmentünk és
bemutatott a többi fiúnak is. Mivel ugye azt beszélték meg, hogy hamarosan újra
elkezdenek turnézni ezért elkísértem Louist az egyik próbájukra, meg még egy
párra. Pár nap elteltével Louis úgy gondolta, hogy beszélhetünk kapcsolatról.
Tehát már hivatalosan is egy párt alkotunk. Eltelt még pár nap, én közbe
nagyban benne volt az üzletem és a kocsma nyitási készületeiben. És már majdnem
nyitásra kész is állt mind a kettő. Egyik nap mikor Louisnál voltunk,
megszólalt a csengő. Egy futár volt, aki egy levelet hozott neki. Louis
kinyitotta, és láttam az arcán, hogy nem valami kellemes dolog áll benne, ezért
kicsit vonakodva, de rákérdeztem, hogy elárulja-e hogy mi van benne. Louis
megmutatta a levelet, az állt benne, hogy
„Kedves Louis,
Ma kaptam egy levelet,
amiben tájékoztattak, hogy Eleanort halottnak nyilvánították, mert eltelt már sok
idő, és még mindig semmi életjelet nem adott magáról. Gondoltam, neked is
megírom. Remélem te jól vagy,
Üdvözlettel Eleanor anyukája”
A levelet rezzenéstelen
arccal sikerült végigolvasnom, de Louisnak nem tűnt fel. Miután elolvastam
annyit mondtam, hogy „sajnálom, hogy ilyen hírt kaptál.”
Louist nem igazán rázta
meg a dolog. Annyit mondott rá, hogy szomorú, de nem tehetünk ellene semmit.
Ezzel le is zártuk ezt a dolgot.
A levél érkezése óta
eltelt már pár hónap, a banda meg már újból elkezdett turnézni, és mi Louisval
még mindig együtt vagyunk. az üzlet és a kocsma az óta megnyitott és már jó a
forgalom is. Niall és a többi fiú is rendszeresen jár oda. Én is párszor
meglátogatom Louis a fellépésein, a suliból sincs már túl sok hátra. Azóta
többször is voltunk együtt bulizni is. Mikor Louisnak volt szabadideje, azt is
legtöbbször együtt töltöttük, sőt mikor nekem haza kellett utaznom a suli miatt
Magyarországra, volt mikor Louis is elkísért. Nagyon tetszett neki ez az egész.
Ezek után elmondhatom,
hogy az életem jól alakult, lett egy csodálatos barátom, és egy csodálatos
életem, és még azóta se derült fény az esetre, hogy mi is történt valójában
Eleanorral, és már nem is fog, mert teljesen lezárták és őt ugye már halottnak nyilvánították.
Ám ezek után történt egy kisebb katasztrófa, ami a fiúkat érintette leginkább,
és több ezer rajongónak tört össze a szíve, ugyan is Zayn bejelentette, hogy
otthagyja a fiúkat és a turnét. Tehát Zayn végleg kilépett a One Directionból,
és úgy látszik, hogy a saját szóló karrierjére koncentrál. A fiúk mégsem adták
fel tovább folytatják a fellépéseket és azt tervezik, hogy még sokáig együtt
maradnak és számítanak a rajongóik további támogatására. Mostanra mindenki
megnyugodott kicsit, és az élet újból szép. És így ér véget az én történetem,
remélem mindenki élvezte.
Köszön, ha elolvastad, és nyomtál egy tetsziket. Lehet, hogy egyszer a kifejtetlen részeket, a jövőben megírom egy kifejtősebb részként, de az még a jövő zenéje. És más blogötleteim is vannak, de még nem tudom, hogy megírom-e valamelyiket is.
