Sziasztok, jó régen találkoztunk, de úgy is mondhatnám, hogy
már jó ideje nem hallhattatok felőlem.
De most itt vagyok, hogy elmeséljem nektek az ígért történetem folytatását.
Ez a történetem azzal
kezdődik, hogy miután két évvel ezelőtt
hazaértem Londonból, pár hétre rá elkezdtem lottózni. Eltökélt szándékom volt,
hogy megüssem a főnyereményt. Így ahányféle lottót lehetett kapni Magyarországon,
és az interneten vásárolható külföldi lottók közül, sokat megjátszottam.
Eleinte nem volt találatom a szelvények egyikén se, vagy csak kettes találatok,
pár ezer forint nyereménnyel. A külföldi lottókon sem igazán volt semmim,
viszont azoknál pár szám is magasabb nyereményt jelentett, mint a magyarnál. Ez
így ment hónapokig. Arra gondoltam, hogy ha más lehetőség nincs, akkor
megpróbálkozom egy internetes pénzkeresési lehetőséggel, ami eléggé jól
működik. Fogtam és indításként betettem 10.000Ft-ot alapnak. És másoltam –
ahogy a honlapon szokás mondani – pár egészen jól kereső regisztrált tag,
tippjeit. És így pár hónap alatt pár százezer forintot sikerült megjátszanom,
megtippelnem. A lottózást tovább folytattam, habár a lelkesedésem iránta
kezdett alább hagyni. De ekkor történt a csoda!
A magyar lottózásban
ekkoriban volt a két legmagasabb összegű nyeremény a lottóknál. Az 5-ös lottón
közel 5 milliárd forint nyeremény, a 6-os lottón pedig két milliárd volt. 6
hónapja játszhattam, és a 6. hónap végén, ahogy említettem csoda történt.
Megnyertem az 5-ös lottó főnyereményét, mert nekem lett egyedül telitalálatos
szelvényem. Így a kis kiruccanásom után fél évvel gazdagabb lettem közel 5
millió forinttal. Ez egyszerűen hihetetlenül jó érzés volt számomra. El se
akartam hinni, hogy ekkora szerencsém volt. Mikor felfogtam a dolgot, fogtam a
szelvényt és amilyen gyorsan csak tudtam elmentem felvenni a nyereményem.
Betettem egy külföldi számlámra, de azért egy keveset, amire szükségem volt
belőle eltettem magamnak, hogy vegyek majd ezt-azt belőle. Mivel már szakmáim
és érettségim is volt, így a sulira keveset kellett költenem. Beiratkoztam 3 és
fél évvel ezelőtt egy főiskola jellegű oktatási központba, amiből már csak másfél
évem maradt vissza. A fősulin belsőépítészetet és divattervezést, illtetve a
hozzájuk kapcsolódó fél éves tárgyakat vettem fel. Középiskolában eladó szakmát
szereztem, az után egy OKJ-s boltvezetőivel is megtoldottam. Utána jött az
érettségi. Most meg ezek, és ezekkel is már mindjárt végzek. Másfél évvel
ezelőtt elvégeztem egy műkörömépítő és lábápoló 4,5 hónapos tanfolyamot
is. Egy évvel ezelőtt, hasonló rövid
kurzuson elvégeztem egy cukrász, vendéglátó üzletvezető szakot, ami
segítségével nyithatok vendéglátó egységet is. Másfél éve bérlek egy üzlethelyiséget,
amit a barátnőm vezet, és egészen jól jövedelmezik. Igaz nem lottónyeremény
összegű a bevétel, de arra elég, hogy a sulit fizessem belőle. Ezek után a
lottónyereményem már hab volt a tortán.
Elkezdtem szervezni a
dolgaimat. A nyereményemből vettem egy házat külföldön, pontosabban Londonban,
Louis házától 4 háztömbnyire. Mivel magyar vagyok így kicsit soknak tűnt az ár,
de mivel megérte, így kifizettem érte 731.500.000 Forintot. A házról majd
lejjebb láthattok képeket.
Nem költöztem át
azonnal, előbb a sok papírmunka várt még rám. Továbbra is suliba jártam,
lottóztam, és Pest közelében is vettem magamnak egy kis lakást, természetesen
már korántsem annyiért, mint a Londoni házamat. Emellett a bérelt helyiséget is
megvettem magamnak, és a Pest melletti lakásomhoz közel is nyitottam egy
hasonlót. Eltelt még úgy 3-4 hónap az óta, amióta felvettem a lottónyereményem.
Ez idő alatt sikeresen elkészültek a kiköltözéshez szükséges papírok. És a
magyar lakásomat is szépen kicsinosítottam. Ezek után nem maradt más hátra,
mint összepakolni és elköltözni.
Ez alatt a két év alatt
hallottam, hogy miután Eleanor nyomtalanul eltűnt, a banda kapott egy 4 hónapos
kényszerszünetet Louis állapotára hivatkozva. Az ugye tudtunk, hogy Eleanor
kicsit sem szerette Louis csak a pénzét és a vele járó hírnevet. És Louis sem
volt odáig Eleanorkáért, csak azért volt vele ennyi időn keresztül, mert a
modest kényszerítette, rá és mert Louis olyan természetű, hogy inkább él egy
rossz kapcsolatba csak ne legyen egyedül. És miután Eleanor teljesen eltűnt,
Louis elkezdte még jobban egyedül érezni magát. A modest által elrendelt 4
hónap alatt, Louis legtöbbször egyedül volt otthon, vagy ha nem, akkor
reggeltől estig csak buliból buliba járt és folyamatosan részeg volt és
füvezett. 4. hónap után, mikor eljött volna az idő a visszatérésre Louis már
annyira lezüllött állapotba került, hogy a modest vezetősége úgy vélte, hogy
amíg viszonylag helyre nem jön, addig még ad nekik egy kis szünetet. És bízott
benne, hogy Louis majd jobb állapotba kerül. Ugye ahogy mondtam, Eleanor
eltűnése óta már két év telt el, de a banda sajnos még mindig nem térhetett
vissza, mert Louis annyira-mélyre süllyedt, hogy hiába próbáltak segíteni neki,
ő minden segítséget visszautasított és folytatta ezt a züllött életvitelét.
Folyamatosan részeg volt, nagyon rászokott a fűre és sose tudta, hogy hol van,
és mit csinál. A modest mivel nem akarta nagydobra verni Louis állapotát, így
próbálta eldugni őt a világ elől és inkább „bezárta” őt az otthonába. Ami nem
hogy jót tett volna neki, hanem inkább ártott, de ezzel a modest vezetői nem
törődtek. A banda többi tagja rendszeresen látogatta őt, de volt mikor Louis
kidobta őket, mondván, hogy ő most egyedül akar maradni. És sajnos ez már
másfél-két éve így megy.
Most ez után a kis
kitérő után térjünk vissza a jelenlegi idősíkba. A sulit nem hagytam ott,
továbbra is folytatni fogom, de eljött az idő, hogy kimenjek és megnézzem a
vásárolt házamat és berendezkedjek. És, hogy elindítsam az ottani életemet is.
Két óra repülőút után végre megérkeztem a Heathrow reptérre, ahol már
várt rám a segítőm, akit akkor vettem fel, amikor elkezdtem keresni a házat.
Betettük a bőröndjeim a kocsiba és elindultunk az új életem felé. Útközben
megálltunk enni valamit, és egy kis városnézésben is belefért. 1 óra 20 perc
alatt meg is érkeztünk a reptérről a házhoz. Igaz, hogy csak 40 perc az út
autóval, de ugye ahogy mondtam egy kis kaja és városnézés is közre játszott. Befordultunk
a kocsifelhajtóra és a szám tátva maradt a látványtól. Képekről is szép volt,
de élőben még jobb. Azt tudtam már a vásárlás pillanatában is, hogy 6
hálószobás, 4 fürdőszobás, 5 egyéb szoba is van, fedett medence és dupla
garázs, de így élőben egész más volt látni. És akkor most jöjjenek az ígért
képek.  |
| Ez az a ház, ami Louis házától a negyedik, és amit megvettem a nyereményem egy részéből |
Ez lenen a csodás ház,
amit vettem Louistól pár méterre. Mikor kiszálltunk a kocsiból, azt gondoltam,
hogy mivel kevés a ház errefelé csend lesz és nyugalom, viszont azzal kellett
szembesülnöm, hogy valamelyik házban maximumon szól a zene. De próbáltunk nem
foglalkozni vele és inkább bementünk a házba. A segítőm, akit Davidnak hívnak,
38 éves, házas ember. Körbevezetett az ingatlanban és a végét átadta a
kulcsokat, és mondta, hogy ha bármire lenne szükségem, nyugodtan hívjam fel,
mivel még nagyon nem ismerem ki magam. Átadott egy dossziét mindenféle
papírral, elérhetőséggel, fontosabb telefonszámokkal stb… Ezután el is ment, és
én egyedül maradtam a nagy házban. Nem is tétlenkedtem sokat, mivel a ház igaz,
hogy bútorozott volt, de sok olyan bútor volt, ami nem az én ízlésemnek való és
a falak is szinte az összes egyszínű, matt fehér volt. Ezért fogtam a bútorokat
középre toltam őket, ami kisebb volt azt egy időre átvittem egy másik
helyiségbe. Dav (ejtsd Dév) már az érkezésem előtt gondoskodott festékekről és
a megfelelő kellékekről a felújításhoz, bár nem nevezném igazán felújításnak,
mert csak pár bútor cseréről és festésről van szó.
Tehát az összepakolás
után, nekiálltam, elővettem a festőhengert és az ecseteket és hozzákezdtem a
festéshez, szobáról, szobára. Rengetegféle élénk színt használtam.
 |
| Ezt a kényelmes szerelést találtam a szekrényben, amit fel is vettem |
Találtam is érdekes
műsort, de mivel hosszú napom volt, így hamar elnyomott az álom. Ezért olyan
este 9 körül elkapcsoltam a tv-t és felmentem az egyik szobába, bebújtam és
csak reggel ébredtem fel. Igaz éjfél után még hallottam a zenét, de mivel
nagyon fáradt voltam, így nem zavart az alvásban.
Reggel mikor
felébredte, lehetett olyan 8-fél 9 körül, akkor már a zene sem szólt.
Felöltöztem, ezt a kényelmes göncöt vettem fel, mivel csak tegnap este volt rajtam
pár órát, ezért még jó volt az főleg, ahhoz, hogy folytassam a festést.
Lementem a konyhába, megreggeliztem és folytattam, amit tegnap abbahagytam.
Élveztem, hogy szép élénk színűre festhetem az újonnan vásárolt házam falait.
Eközben dél lett, így fogtam magam és felhívtam azt a számot, amit Dav adott,
és rendeltem magamnak kaját. Fél órát kellett csak várnom mire megérkezett a
rendelésem. Miután megettem a tésztát, újból nekifogtam a félbehagyott
munkámnak.
 |
| Ezt ettem ebédre és később vacsorára is |
Délután kettő lehetett,
mikor újból megszólalt a zene a szomszédos ház egyikéből. De nem csináltam
belőle nagy ügyet, mivel ahogy mondtam is már, én is szeretem a jó zenét és
tetszett, ami épp szólt. Délután 4-kor végeztem a szobák kifestésével, délután 5-ra
meg meghozták a megrendelt bútorokat is, amiket a szállítók oda tettek ahova én
kértem. Így két nap alatt olyanná varázsoltam az új otthonom, amilyent mindig
is akartam. A zene még ekkor is maximumon szólt. Mivel kevesen laknak ezen a
környéken így nem volt olyan, akit zavart volna a zaj, mert vagy ilyenkor még
nem volt otthon, vagy nem is laknak egyik-másik házban.
Miután megmelegítettem,
a második adag tésztát, amit délben rendeltem, azért, hogy estére is maradjon,
elmentem lezuhanyozni, átöltözni aztán betettem egy DVD-t és azt néztem.
 |
| Ezt viseltem akkor este |
Este 9, fél 10 körül a zene
elcsendesült. Utána nem sokkal hallottam, hogy megáll egy autó, valakik beszélnek,
azután az autó elhajt. Ahogy a filmnek vége lett fogtam magam és lefeküdtem,
mert ma is elfáradtam, ahogy tegnap is.
Tudtam, hogy hova
költöztem, azaz tudtam, hogy Louis szomszédja vagyok, de úgy gondoltam, hogy
rögtön az első pár napban nem rontok rá, hogy „Hello, én vagyok az új szomszéd,
hoztam egy kis sütit, hogy jobban megismerhesselek” hanem majd pár nappal
később teszem csak meg az első lépéseket, afelé, hogy megismerkedjek Louisval.
Ha már ennyit vártam, akkor ez a pár nap már nem oszt, nem szoroz. Mivel két
napot szántam a berendezkedésre, úgy gondoltam, hogy majd a 3. napon sütök
valami sütit, - muffinra gondoltam – és abból viszek át Louisnak és reménykedem
benne, hogy majd elfogadja, és esetleg beinvitál magához egy kicsit. De aztán
az is eszembe jutott, hogy ha nem is hív be egy ismeretlen embert a házába,
majd miután elfogadta a sütiket és el is fogytak, a tálcáért, amin átviszem
neki, el kell, majd menjek vagy esetleg lesz olyan kedves és visszahozza, ami
ismét ad egy lehetőséget az ismerkedésre.
Hajnali 4 óra körül arra ébredtem fel, hogy egy kocsi érkezik, amiből a
hangok alapján 3; 4 ember szállhatott ki, és elképesztő hangosan elkezdtek
énekelni, kiabálni, meg minden ilyesmit, amit a részeg emberek szoktak
csinálni. 10 percen keresztül zajongtak az utcán, aztán nagy nehezen sikerült
bemenniük és aztán újból csend lett. De nem telt el újabb 10 perc, mikor a
kocsi újból elhajtott a szomszédos ház elől. Ezek után még kb. fél órát fent
voltam, mert ha felébredek, elég nehezen tudok visszaaludni, de olyan 5 óra
körül sikerült újból visszaaludnom. Ezek után reggel fél 10-kor sikerült
felkelnem. Lemásztam a konyhába, csináltam valami reggelit magamnak és aztán
nekiálltam muffint sütni. Miután elkészültem velük, vártam egy kicsit, hogy
hűljenek, addig ettem valamit. Mivel úgy következtettem, hogy ha Louis és a
haverjai voltak azok, akik hajnal 4-kor zajongtak az utcán részegen, és még a
zene sem szól, valószínűleg Louis még nem kelt fel, és nem akarom
felébreszteni, mert az nem venné jól ki magát. Így vártam úgy 2 órát még, és
fél 3 felé, átöltöztem, hogy azért mégse menjek akárhogy ismerkedni, aztán felpakoltam
a muffinokat egy tálcára és elindultam velük Louis háza felé. .jpg) |
| Ilyen muffinokat sütettem és vittem át Louisnak |
 |
| Ebben mentem át Louishoz a sütikkel |
Miután 3 háztömb után
odaértem Louis házának kapujába, becsengettem és vártam, hogy ajtót nyisson.
Kétszer csengettem, mire ajtót nyitott és kitántorgott a nagykapuhoz, hogy
megkérdezze, ki vagyok, és mit akarok.
Louis egy pulcsit és
egy fekete szürke melegítőt viselt. Bemutatkoztam, hogy ki vagyok, elmondtam,
hogy három napja költöztem ide, és azt, hogy eddig csak nála láttam mozgást így
gondoltam, hogy sütök egy kis sütit és jó szomszédhoz illően eljövök és
bemutatkozok. Továbbá elmondtam neki azt is, hogy magyar vagyok, mert az elején
nem igazán értette, hogy miből gondolom, hogy ez szokás errefelé. – a süti
sütésre és a bemutatkozásra gondolt. – ezek után már megértette, kierőltetett a
másnapos, vagy inkább aznapos önmagából egy kedves mosolyt, és elfogadta a
muffint. mivel látszott rajta, hogy tényleg borzalmas állapotban volt és nem
akartam nagyon rámenősnek tűnni így, azt mondtam neki, hogy majd fogyassza
egészséggel a sütiket és majd holnap vagy holnapután átugrom a tálcáért. Louis
megköszönte aztán bement a házba, és én is hazasétáltam. Gondoltam, hogy pár
napig ismét nem fogom látni se, mert bulizni fog vagy isten tudja, mit nem
csinál. De tévedtem.
Olyan este fél hét
körül járt, és én a konyhában voltam épp vacsorához készülődtem. - Nem öltöztem
át miután hazaértem Louistól, hanem abban a szerelésben maradtam. –
Megterítettem az asztalt és már a tányérba is kiszedtem a kaját, mivel szeretem
a tésztaféléket, amik jó szaftosak és laktatóak, így most csináltam spagettit.
Pont mielőtt leültem volna az asztalhoz, megszólalt a csengő. Hirtelen nem
tudtam, hogy mi is az, aztán rájöttem. Odamentem az ajtóhoz és kinyitottam és
nagyon meglepődtem, mert nem számítottam arra, hogy Louis fog ott állni. Főleg
nem ilyen hamar. Láttam a kezében a tálcámat, amin délután a sütiket vittem át neki.
De azért meglepetten megkérdeztem tőle, hogy mit szél hozta. Ő erre kedvesen
elmosolyodott és felmutatta a tálcát, és azt mondta, hogy ezt hoztam vissza
neked. Visszamosolyogtam rá, elvettem a tálcát, megköszöntöm, hogy visszahozta
és megkérdeztem tőle, hogy volna-e kedve bejönni egy kicsit. Ő egyből élt a
lehetőséggel. Bejött. Én megkérdeztem tőle, hogy éhes-e, mert én pont most
akartam vacsorázni és spagettit csináltam. Rám nézett és egy kicsit furcsállta
az ajánlatomat, - gondolom nem szokott hozzá ilyesmihez – de igent mondott a
vacsorameghívásomra. Elővettem még egy tányért és szedtem neki is egy
tányérral. Az övé még meleg volt, mert pont akkor szedtem ki, az enyém már
kicsit kihűlt, de még ehető volt. Vacsora közben beszélgettünk is egy kicsit.
Megkérdezte, hogy miért
költöztem ki, mivel foglalkozom, mik a szándékaim, terveim a közeljövőre.
Elmondtam neki, hogy nyertem a lottón és egy régi álmom-váltottam valóra
azáltal, hogy kiköltöztem ide. Továbbá elmondtam neki, hogy szeretnék nyitni
egy boltot és egy pubot, esetleg egy kávézót. Ő erre azt mondta, hogy az egyik
haverjának Niallnek is gondolkodott azon, hogy nyit egy pubot Londonban, csak
nem jött össze neki. Megkérdezte, hogy hallottam-e róluk, mint One Direction,
én igennel válaszoltam. Neki erre felcsillantak a szeme, és rögtön azt
kérdezte, hogy rajongójuk vagyok-e. Azt mondtam, hogy szeretem a zenéjüket,
attól függetlenül, hogy már két éve el vannak tűnve a nyilvánosság elől és hogy
őket is kedvelem, de nem tartom magam rajongónak. Ezek után azt kérdezte, hogy
miért nem, de én nem szerettem volna egyből azzal kezdeni, hogy „azért nem
tartom magam rajongónak, mert nem bírtam a sok nyáladzást egy senki kurvája
iránt. És hogy a rajongóik egy részének nem ők a fontosak, hanem egy pénzéhes
senkiházi féreg. ezért, hogy erre a kérdésére ne kelljen válaszolnom, inkább
annyit mondtam, hogy ez már nem olyan fontos.
A vacsora már rég elfogyott ezért átmentünk a nappaliba, és ott tovább
beszélgettünk. Louis megkérdezte, hogy van-e söröm, mivel én is szeretem, bár
nem sűrűn iszom alkoholt, így volt, ezért hoztam neki egy üveggel. Belekortyolt
az üvegbe, és tovább folytattuk a beszélgetést. Szó esett a kedvenc zenéinkről,
filmjeinkről, kajáinkról, arról, hogy mit szeretünk inni még azt is
megkérdezte, hogy mi a kedvenc ruhadarabom. Én erre poénból visszakérdeztem,
hogy „rajtad”? Ő erre hangosan felnevetett, aztán persze mondtam, hogy nincs
kedvencem, a lényeg, hogy kényelmes legyen. Kérdezte, hogy van-e háziállatom.
Mondtam neki, hogy van egy kutyám, ami ott maradt anyámmal és a nagyszüleimmel
Magyarországon. Elmeséltem neki, hogy fősuli jellegű iskolába járok, és hogy
van még másfél évem vissza, és aztán belsőépítész és divattervező leszek, a
meglévő szakmáimon túl. Kicsit meglepődött, hogy ennyire aktív vagyok a tanulás
terén és mégis marad időm mindenre, de ezek után sok sikert kívánt a
továbbiakban. A beszélgetés közben elfogyott Louisnak az egy üveg söre, így
hoztam neki még egyet, aztán megkérdezte, hogy merre találja a mosdót.
Útbaigazítottam. Pár perc múlva már ismét a kanapén ült iszogatott, és
beszélgettünk tovább. az idő már szépen eltelt, és volt már este tíz is, de még
mindig volt miről beszélnünk. Mondtam Louisnak, hogy mindjárt jövök, csak ki
kell mennem a mosdóba, Louis rábólintott és mondta, hogy ő majd itt megvár.
Mire visszaértem, Louis addigra ki volt ütve, és elaludt a kanapén. Nem volt
szívem felébreszteni őt, így kerestem egy takarót és betakartam. Én felmentem,
még gyors letusoltam és bebújtam az ágyba. És elaludtam.